|
|
A Kossuth szobor
A Kossuth szobor[1] 1995 június 28üán A Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány Közgyűlése, a magyar államalapítás 1100-ik, az 1848-as forradalom és szabadságharc 150-ik évfordulójára készülve úgy határozott, hogy kezdeményezi az 1899-ben Marosvásárhelyt felállított és Köllő Miklós által alkotott Kossuth szobor újbóli felállítását, az alkotóművész szülőfalujában, Gyergyócsomafalva község történelmi központjában. Tette ezt annak tudatában, hogy ilyen horderejű feladat csak széles társadalmi összefogással valósítható meg, és olyan erőpróba, melynek közösségépítő és önbizalom-gerjesztő hatására igen nagy szüksége van székely népünknek, elbizonytalanodott erdélyi nemzeti közösségünknek. A szobor újrateremtése a magyar millennium évében a kárpátmedencei magyarság összefogásának eredménye és nemzeti egységének jelképe.
Újbóli felállítása üzenet a vak sovinizmusnak, hogy tárgyi emlékeink megsemmisítése nem jár együtt nemzeti felszámolásunkkal.
Az újraalkotás és bronzba való öntés Sánta Csaba[2], szovátai szobrász munkája.
A kivitelezés művészi felügyeletét és elbírálását a Bocskai Vince[3], Dóczi András[4], Gáll András és Borsos Gábor[5] művészekből álló testület végezte.
A Szoborbizottság Elnöksége: Borsos Géza-József, Dr Fülöp László-Levente[6], Ft.Ferencz Antal, Dr Borboly István, Bancsi Edit Anna[7].
„Székely kéz faragta az emléket, vésőjét székely szív vezette, mint ahogy a szobor székely földben álljon”állt a marosvásárhelyi Szoborbizottság határozatában[8]. Székely földben álljon, az idők végezetéig! – toldotta hozzá a csomafalvi szoborbizottság[9].
Az avatási ünnepségre 2001 október 14-én került sor ünnepélyes külsőségek között az ünnepi szentmise után, melyet Ft.Dr.Czirják Árpád érseki helynök celebrált. Az ünnepségen Borsos Gézának, a szoborbizottság elnökének köszöntő beszéde után Gódor András, Dány polgármestere a testvértelepülések nevében méltatta az eseményt, majd Patrubány Miklós a Magyarok Világszövetségének elnöke mondott beszédet. Ekkor jelentette be, hogy a Magyarok Világszövetsége által meghirdetett Kossuth év első , nyitó rendezvénye e szoboravatás, így az emlékév további rendezvényei a „Gyergyócsomafalvától a Capitóliumig” cím alatt zajlanak majd[10].
Az avató ünnepséget megelőző CsÉF ülésszak keretében mutatta be a Borsos Géza felkérésére megírt dolgozatát Kiss Portik Irénke néprajzkutató „Kossuth Lajos a magyar nép tudatában” című dolgozatát, mely nagy sikerű könyvvé terebélyesedve jelent meg rá egy esztendőre[11].
Ma is érthetetlen számunkra az akkori Helyi Tanács, Borsos Zsigmond polgármester és Balogh Zita jegyzőnő ellenséges magatartása, akik mindent megtettek, hogy akadályozzák mind a Kossuth szobor, mind pedig az Emlékház megvalósítását, annak ellenére, hogy ezek az Önkormányzatot anyagilag egyáltalán nem terhelték, sőt egyedi lehetőséget jelentenek a község kulturális arculatának formálásában, idegenforgalmi jelentőségük által pedig, nem elhanyagolható hosszú távú gazdaságélénkítő hatásuk sem (faluturizmus)[12].
A Helyi tanács magatartása 2000-ben, a választások után változott meg. A Dr. Fülöp László polgármester által vezetett, új összetételű tanács, a testvér-települések összefogása, anyagi segítsége és Ft.Ferencz Antal plébános hozzáállása teremtette meg azt az anyagi hátteret és kedvező közhangulatot, melyben lehetségessé vált a község történelmi főterének rendezése, a Kossuth szobor felállítása, és az Emlékház megvalósítása. Ez igazi példája annak, hogy önkormányzat, egyház és alapítvány együttgondolkodása és cselekvési egysége olyan erő, mely kárpátmedencei jelentőségű megvalósítást eredményezhet.
[1] Gyergyócsomafalva, Kossuth Tér
[2] Sánta Csaba, szobrász, Szováta
[3] Bocskai Vince, szobrász, Szováta
[4] Gáll András, szobrász, Csíkszereda
[5] Borsos Gábor (1945), festőművész, grafikus, Borsos Miklós oldalági rokona, Gyergyószentmiklós
[6] Dr.Fülöp László Levente (1943), fogorvos, 1998 és 2002 között polgármester
[7] Bancsi Edit Anna (1958, Gyergyócsomafalva), tanárnő, 1996-tól a BMMA ügyvezető titkára
[8] Marosvidék,1894. április 22, László Gyula indítványa (fősz. Kerekes Sámuel),.
[9] Borsos Géza, kézirat, ünnepi beszéd, szoboravatás, 2001, október 14
[10] MVSZ „Gyergyócsomafalvaától a Capitóliumig”-felhívás a Kossuth emlékév meghirdetésére.
[11] Kiss Portik Irénke: Kossuth a magyar nép emlékezetében ,Mark House kiadó, Gyergyószentmiklós 2002
[12] Tanácsi határozat, BMMA irattára
Avatóbeszéd, letölthető formátumokban:  |
|
